Bevezetés a hornyológépekbe

A hornyológép olyan berendezés, amelyet fémlemezek vagy profilok felületén hornyok, bemélyedések vagy meghatározott szerkezeti formák kialakítására használnak. Elsődleges funkciója, hogy nyomást fejtsen ki az anyagra, -jellemzően felső és alsó szerszámon vagy görgős mechanizmuson keresztül-, helyi deformációt okozva az anyag képlékeny tartományán belül, szabályos, barázdált szerkezetek létrehozása érdekében. A működési elv általában magában foglalja a mechanikus erőátviteli vagy hidraulikus rendszerek alkalmazását nyomógörgők, matricák vagy csúszkák meghajtására, ezáltal a munkadarabot folyamatos vagy szakaszos préselésnek vetik alá, hogy meghatározott mélységű és profilú felületi hornyokat alakítsanak ki. Szerkezeti felépítésük alapján a beszúrógépek nagy vonalakban mechanikus beszúrógépekre és hidraulikus beszúrógépekre oszthatók; ezek közül a hidraulikus modellek nagyobb nyomásstabilitást biztosítanak, és különösen jól-alkalmasak vastagabb lapok vagy nagyszilárdságú{6}}anyagok feldolgozására.

A gyakorlati alkalmazásokban a hornyológépeket elsősorban a szerkezeti szilárdság növelésére, az összeszerelési teljesítmény javítására vagy a speciális feldolgozási követelmények teljesítésére használják. Például fémlemez gyártásnál a hornyolás növelheti a lemez merevségét és megakadályozhatja a deformációt; a csőfeldolgozás során a hornyolást gyakran alkalmazzák a csatlakozási pontok előkezelésére a biztonságosabb későbbi összeszerelés érdekében; a díszítőiparban pedig a barázdálással sajátos felületi textúrákat vagy stilisztikai hatásokat lehet létrehozni. Mivel a feldolgozási módszer kizárólag a képlékeny deformációra támaszkodik az alakformáláshoz-anélkül, hogy szükség lenne bármilyen anyag eltávolítására-, ezeket a gépeket magas anyagfelhasználási arány, egyenletes feldolgozási hatékonyság és erős alkalmazkodóképesség jellemzi, így széles körben alkalmazhatóak az építőipar, a gépészeti gyártás, a szellőzőberendezések gyártása és a fémszerkezetek gyártása területén.